Manaps�g m�r elengedhetetlen egy ember ruhat�rj�b�l a farmernadr�g. De vajon r�gen is ugyanez volt a helyzet? Ha tov�bb olvasod a cikket, mindenre v�laszt kapsz.

A kezdetek...

A ma farmernadr�g n�ven ismert ruhadarabot eredeti form�j�ban egy fav�g� megrendel�s�re Jacob Davis szab�mester k�sz�tette1870-ben, aki az ehhez sz�ks�ges er�s pamutsz�vetet LEVI STRAUSS SAN FRANCISC�-i m�ter�ru-keresked�t�l v�s�rolta meg. Annak �rdek�ben, hogy a r�varrott zsebek min�l er�sebben tartsanak, Davis a sarkaikat SZEGECSEKKEL er�s�tette meg. A nadr�gnak a munk�sok k�r�ben olyan nagy sikere volt, hogy egyre t�bb megrendel�st kapott r�. K�sz�t�s�kh�z feh�r vitorlav�szon-sz�vetet �s k�k sz�n� er�s v�sznat haszn�lt, ezeket mindig Strausst�l szerezte be. A sikeren felbuzdulva Davis San Francisc�ba k�lt�z�tt, t�rsult Strauss-szal �s 1873-ban szabadalmaztatt�k a nadr�g kialak�t�s�t, k�l�n�s tekintettel a zsebek szegecses meger�s�t�s�re. A kereslet f�leg a k�k nadr�gok ir�nt mutatkozott, �gy ez terjedt el „Levi’s” n�ven (magyarul: Levi�, Levi term�ke, kiejt�se helyesen: [ˈlivaɪz]). Kezdetben Strauss�k Eur�p�b�l v�s�rolt�k a sz�vetet, k�s�bb egy amerikai gy�r, az Amoskeag volt az �lland� sz�ll�t�juk.

A farmernadr�g amerikai megjelen�se el�tt 22 �vvel, MAGYARORSZ�GON m�r sorozatban gy�rtottak olyan nadr�got, amely a mai �rtelemben vett farmernadr�ghoz hasonl� volt. 1848-ban olaszok dolgoztak a SZEGEDI v�rban. Vitorlav�sznat gy�rtottak, amit k�kre festettek, �s ebb�l varrtak er�s nadr�got a katon�knak.

A farmer felemelked�se...

A farmernadr�g a 20. SZ�ZAD k�zep�ig munkaruha volt, amit n�k �s f�rfiak egyar�nt viseltek az amerikai gy�rakban. Viselt�k a farmerek �s a cowboyok is. A f�rfiak�n el�l, a n�k�n a jobb oldalon volt a has�t�k. Az 1930-as �vekben JOHN WAYNE, GARY COOPER �s m�sok WESTERNFILMJEIKBEN mint a szabads�g �s f�ggetlens�g jelk�p�t viselt�k.

Az 1950-ES �VEKBEN az amerikai tin�dzserek �s fiatal feln�ttek kedvelt viselet�v� v�lt, amivel a megszokott form�lis �lt�zk�d�ssel szembeni ellen�ll�sukat, a szab�lyok elleni l�zad�sukat akart�k kifejezni, oly m�rt�kben kiv�ltva ezzel az id�sebb gener�ci� ellenszenv�t, hogy sok sz�nh�zba, eleg�ns �tterembe be se engedt�k a farmernadr�got visel� szem�lyeket. Hordt�k tiltakoz�sul a faj�ld�z�s ellen, volt a szeg�nyek �s gazdagok k�zti ellent�t, azt�n a VIETNAMI H�BOR�VAL val� szembefordul�s jelk�pe is; v�g�l a fiatalok k�r�ben h�d�t� �j zenei ir�nyzat: a ROCKszimb�lum�v� v�lt. JAMES DEAN, MARLON BRANDO �s ELVIS PRESLEY megjelen�sei farmernadr�gban egyar�nt n�pszer�s�tette ezt a ruhadarabot. A HIPPIK  farmernadr�gjaikat saj�t k�sz�t�s� vir�gmint�kkal, b�kejelekkel d�sz�tett�k. Az 1960-as �vek v�g�re azonban m�r elfogadottabb� v�lt ez a viselet, Eur�p�ba is eljutott �s hamar nagyon n�pszer�v� v�lt. Az 1970-es �vekre m�r sz�les k�rben elterjedt, mint szabadid�-�lt�zet. Az 1980–90-es �vekben fedezt�k fel a divattervez�k is �s jelent meg a denim, mint alapanyag Calvin Klein,Giorgio Armani, Versace �s m�sok kollekci�j�ban.

M�ra a farmernadr�g teljesen elfogadott viselett� v�lt, de jelent�s m�rt�kben �t is alakult. Mind anyag�ban, mind formai kivitelez�s�ben sokf�le v�ltozat�val tal�lkozunk, ma m�r messze nem csak a hagyom�nyos farmersz�vetb�l k�sz�l, hanem annak korszer�s�tett v�ltozataib�l is (pl. elaszt�nfonallal vagy nagy rugalmass�g�, terjedelmes�tett poliamidfonallal rugalmass� tett v�ltozatban), �s nem is mindig a klasszikus k�k sz�nben. Viselik n�k, f�rfiak �s gyermekek, minden koroszt�ly. B�r a Levi Strauss �s a Lee c�g ma is l�tezik, �s term�keik nagyon kedveltek is, rajtuk k�v�l m�g igen sok c�g gy�rt farmernadr�got �s farmersz�vetb�l k�sz�lt egy�b term�keket. A farmernadr�gok hallatlan n�pszer�s�ge vezetett oda, hogy nagyon sok ruhagy�r kezdett foglalkozni ezzel a term�kkel, kialak�tva saj�t fazon-specialit�saikat. Nem egy k�z�l�k vil�gm�rk�v� n�tte ki mag�t(Diesel, Lee Cooper, Levi's, Mustang, Wrangler stb.) �s szinte st�tusszimb�lum volt (s�t, a fiatalok k�r�ben sokszor m�g ma is az) kifejezetten ezek „farmerjeit” keresni �s hordani.

Napjainkban a vil�gon �vente mintegy k�t �s f�l milli�rd m�ter farmeranyagot dolgoznak fel. A legnagyobb gy�rt� kapacit�sK�n�ban van (mintegy 6000 gy�rt� c�g), a k�nai farmerruh�zat exportja meghaladja a vil�g �ssztermel�s�nek 50%-�t. AzEur�pai Uni� a legt�bb farmernadr�got Indi�b�l, Bangladesb�l �s T�r�korsz�gb�l import�lja, 2003-ban ezek �sszmennyis�ge 94 milli� darab volt.

Hogyan v�ltozott a farmer �vr�l �vre...

A 20. sz�zadban viselt farmernadr�gok m�r nem olyanok, mint amivel Jacob Davis �s Levi Strauss megind�totta ennek a viseletnek a p�lyafut�s�t, s�t ahhoz k�pest is sokat v�ltoztak, amit az 1950-es �vekben a divat felkapott. Az az�ta eltelt �vtizedek alatt sokat v�ltozott a formai kivitele: volt cs�nadr�g form�ja, k�s�bb a cs�p�t�l lefel� b�v�l� �n. trap�znadr�g, vagy �ppen a cs�p�t�l lefel� b�v�l�, majd a t�rdt�l lefel� ism�t sz�k�l� forma volt divatos. Volt id�szak, amikor a t�rd f�l�tt szoros, a t�rd alatt b�v�l� nadr�gsz�r form�t kedvelt�k. Egyszer a nadr�g dereka feljebb ker�lt, m�skor teljesen a cs�p�re simult. A nadr�g mellett az1970-es �vekben megjelentek a farmersz�vetb�l k�sz�lt szokny�k, nadr�gszokny�k, k�t�nyruh�k, mell�nyek, dzsekik, sapk�k, t�sk�k, �vek, cip�fels�r�szek is, amelyek nemcsak anyagukban, hanem kidolgoz�sukban, konfekcion�l�sukban, a varr�sok megold�saiban, az alkalmazott d�sz�t�elemekben is t�bbnyire a hagyom�nyos farmernadr�g�t id�zt�k (f�mgombok, f�mcsatok, ringlik stb.). A hagyom�nyos „farmerk�k” mellett k�sz�lnek m�s sz�nekben is, igazodva a mindenkori divat �ltal dikt�lt sz�n�ssze�ll�t�sokhoz, b�r k�ts�gtelen, hogy v�ltozatlanul a k�k sz�n domin�l.

A klasszikus farmernadr�g has�t�ka f�mgombokkal z�r�dott, ezt sok esetben ma is megtartj�k, de elterjedten haszn�lj�k acipz�ras z�r�d�st is.

Am�g a farmernadr�gokat nem kezdt�k el a gy�rt�si folyamatba be�p�tve mosni, azok kem�nyek, merevek voltak. Ezen a (f�leg fiatal) v�s�rl�k �gy seg�tettek, hogy az �j nadr�gban bele�ltek egy k�d v�zbe, majd onnan kisz�llva hagyt�k magukon megsz�radni a nadr�got, amely a vizes �ztat�st�l megpuhult �s egy�ttal felvette visel�j�nek form�j�t, �gy k�nyelmesebb� v�lt a visel�se.

Forr�s: Wikipedia