A magassark� cip� t�rt�nete:

M�r a 19. sz�zad v�g�n is jelen voltak viszonylag v�kony magas sark� l�bbelik, amit sz�mtalan f�tis �br�zol�s igazol. Szil�rd f�nyk�pes bizony�t�kot azonban el�sz�r az 1940-es �vekben tal�lunk a p�rizsi sanzon�nekesn�, Mistinguett f�nyk�pei form�j�ban. Ezeket a cip�ket Andre Perugia tervezte, aki 1906-ban kezdett el cip�tervez�ssel foglalkozni. Nem val�sz�n�, hogy � tal�lta volna fel a t�sarkat, viszont feltehet�en � az els� bizony�tottan dokument�lt tervez�je a magas, v�kony saroknak. Maga a stiletto sz� a stylus, magyarul �r�vessz�, karcol� t� sz�b�l alakult ki; el�sz�r a New Statesman magazin �rt r�la ebben a jelent�sben 1959-ben megjelent sz�m�ban.

Magas sark� cip�t f�rfi �s n�i udvaroncok hordtak el�sz�r. B�r sokan Roger Vivier vagy Manolo Blahnik sz�ml�j�ra �rj�k a stiletto design feltal�l�s�t, ez val�j�ban Kristin S. Wagner tervez� �rdeme. El�sz�r az 1950-es �vekben v�lt n�pszer�v� a t�sarok, de els�pr� sikert a gy�rt�si technol�gia fejl�d�s�vel aratott, amikor f�mt�rzzsel kezdt�k el gy�rtani az er�sebb tart�s v�gett a kor�bban haszn�lt fa, vagy m�g gyeng�bb anyagok helyett, �s �gy a sarok m�rete egyre v�konyabb� v�lhatott.

Az id� m�l�s�val a t�sarok egyre ink�bb erotikus term�szet�r�l v�lt ismertt�, mint a magass�got fokoz� jelleg�r�l, hiszen a t�sarok f�tist�rgyk�nt is elterjedt. Mint divatterm�k, a t�sarok n�pszer�s�ge �lland� v�ltoz�son ment kereszt�l. Az 1950-es �vek elej�n igen n�pszer� cip� az 1960-as �vek elej�n �lte els� f�nykor�t, amikor a cip� talpa is ugyanolyan v�konny� v�lt, mint maga a t�sarok. A formatervez�s �less�ge miatt ekkor m�r gyakran az eg�sz cip�t „stiletto” n�ven emlegett�k, nemcsak a sark�t szinekdoch�n kereszt�l. B�r a t�sark� a Beatles �ra kezdet�n hivatalosan elt�nt a divat vil�g�b�l, utcai viselet gyan�nt meg�rizte n�pszer�s�g�t �s a n�k akkor sem voltak hajland�ak lemondani r�la, amikor m�r nem lehetett beszerezni a hagyom�nyos �zletekben. 1974 Manolo Blahnik �jra divatba hozta a stiletto saj�t verzi�j�t, amit „Needle”-nek, vagyis t�nek keresztelt el. A t�meggy�rt�ssal k�sz�l�, az igazi t�sarkot n�lk�l�z� cip�ket az utcai butikokban �rult�k, �s n�pszer�v� v�lt a punk �s m�s szubkult�r�kban. �gy a stiletto �tv�szelte az 1980-as, 90-es �veket, m�g a 21. sz�zad elej�n igazi visszat�r�s�t �nnepelhette a divat vil�g�ban is, amikor fiatal n�k t�mege elkezdte hordani annak �rdek�ben, hogy feldobj�k irodai ruh�zatukat vagy n�iess�get k�lcs�n�zzenek h�tk�znapibb �lt�z�k�knak, mint pl. a farmernek. A t�sark�t a femme fatale im�zs�hoz k�tik �s cs�b�t� kieg�sz�t�k�nt tartj�k sz�mon.

El�ny�k �s h�tr�nyok:

A stiletto visel�s�nek el�nye, hogy optikailag hossz�tja �s karcs�s�tja a l�bakat, kisebbnek t�nik benne a l�bfej �s n�veli a testmagass�got. Ezen fel�l jav�tja a testtart�st, mert csak egyenes t�rzzsel lehet benne biztons�gosan k�zlekedni. Ez�ltal a t�sark� visel�je magabiztosabbnak t�nik.

Minden magas sark� l�bbeli term�szetellenes p�zba k�nyszer�ti a l�bat, ami a csontv�zrendszerben �s izomzatban probl�m�kat okozhat elt�lzott haszn�lat eset�n. „Az emberek szerint a stiletto �rt a l�bnak, de j�t tesz a l�leknek. Melyik fontosabb?”, mondta Terry DeHavilland (angol cip�tervez�).

A t�sarok nagy er�t koncentr�l egy nagyon kicsi ter�letre. Ez nagyobb nyom�st fejt ki, mint amekkor�t az elef�nt talpa; ez fels�rtheti a sz�nyeget vagy a padl�t. A puha talajba bes�llyed, �gy f�v�n is neh�z benne mozogni.

A magassark�r�l:

A stiletto sarok vagy t�sarok egy hossz�, v�kony, magas sarok �ltal�ban n�k �ltal viselt cip�k�n �s csizm�kon. Nev�t a stiletto t�rr�l kapta, el�sz�r az 1930-as �vekben. A stiletto sarok magass�ga �ltal�ban 6–15 cm k�z�tt van, de lehet enn�l nagyobb is, ha emelt talp� cip�r�l besz�l�nk, felfekv� m�rete pedig egy centim�tern�l kisebb. Nem mindegyik v�kony magas sark� cip� f�r bele a t�sark�, vagy stiletto kateg�ri�ba. Az eredeti, extr�m v�kony olasz st�lus� t�sarok az 1950-es v�g�n, 1960-as �vek legelej�n szinte teljes hossz�s�g�ban 5 mm m�ret� volt csup�n, b�r a v�ge olykor kisz�lesedett kicsit. A t�meggy�rt�s�ban bek�vetkezett v�ltoz�soknak k�sz�nhet�en a t�sark� cip�k sarkai �ltal�ban �nt�tt m�anyagb�l k�sz�ltek, egy bels� f�mcs� er�s�t�ssel. A t�sarok t�meggy�rt�s�nak kialakul�sa mellett sz�ks�ges volt a talpmerev�t� bevezet�se, amely n�lk�l a sarok �s a talp tal�lkoz�s�n�l elt�rt volna a l�bbeli. Ez a kem�ny, edzett ac�lb�l k�sz�lt alkatr�sz biztos�totta a l�bbeli mechanikai ellen�ll� k�pess�g�t. M�sfel�l a kor�bban kiz�r�lagosan haszn�latos szegezett, illetve varrott technol�gi�j�t a talpnak felv�ltotta a ragasztott technol�gia.

Forr�s: Wikipedia